Eukleidész: a geometria atyja

A történelem legismertebb könyve, amely a geometriáról szól, Eukleidész Elemek című műve. Európában a XX. századig csak a Biblia kelt el nagyobb példányszámban.







Eukleidész valószínűleg Athénban, Platón tanítványain keresztül találkozott a matematika tudományával. Több könyvet is írt, de csak négy maradt ránk. Az egyik, az Optika bemutatja a perspektíva területén végzett legkorábbi tanulmányokat.
Alexandriai Theon a 4. században elkészítette az Elemek javított és átdolgozott kiadását, amely egészen a 19. századig minden fordítás alapjául szolgált. Egy angol bencés szerzetes, Bath-i Adelard Spanyolországban rábukkant az Elemek arab nyelvű szövegére, és 1120 körül lefordította latinra. Ez volt minden európai kiadás alapja a 16. századig. 1570-ben Sir Henry Billingsley elkészítette az angol nyelvű fordítást.

A nagy görög mértantudósok

Az ókori görögöket a geometriai problémák elegáns megoldása pusztán a problémamegoldás kedvéért érdekelte. Geometriájuk alátámasztotta a szakrális geometria lényegét jelentő harmóniára vonatkozó számításaikat, logikájuk pedig a mai tudományos érvelés alapja.
Eukleidész fektette le a geometria törvényeit, Püthagorasz magyarázta meg a számok természetadta szentségét, de sok más mértantudós is hozzájárult az építészet, csillagászat, mechanika és optika alapjainak lefektetéséhez. Munkájuk rendkívüli jelentőségű.
Thalész - az elsők között vitte át a geometria tudományát Egyiptomból Görögországba.
Platón - Kr.e. 387-ben Akadémiát nyitott, amely 529 -ig működött.

Platon

Theaitétosz alkotta meg az öt platonikus test térgeometriáját. Az arányokkal és szakrális geometriával foglalkozó művei elbűvölték a reneszánsz írókat.
Eudoxosz görög matematikust az arányok és a harmónia foglalkoztatták. A kör területének, a piramis és a kúp térfogatának meghatározására alkalmas módszereket dolgozott ki.
Menaikhmosz volt az első, aki demonstrálta, hogy az ellipszis, a parabola és a hiperbola a kúp ferde síkkal való metszeteként előállítható.
Archimedesz formalizálta az egyszerű eszközök geometriáját.

Archimédész

Apollóniusz a pí értékét határozta meg viszonylag nagy pontossággal, de foglalkozott a kúpszeletekkel is.
Hipparkhosz adta ki az első trigonometrikus táblázatokat, talán a trigonometriát is ő találta fel.

Hipparkhosz

Heron a síkidomokkal és a testek felszínével foglalkozott.
Menelaosz a csillagászatban bevezette a gömbmértan alkalmazását.
Ptolemaiosz Klaudiosz megírta a 13 kötetes Almageszt c. művét, ami csillagászati alapmű lett Kopernikusz és Kepler felfedezéseiig.
Alexandriai Papposz lefektette a modern projektív geometria alapjait.
Alexandriai Hüpatia, Theón lánya testesítette meg a filozófia és a geometria kapcsolatát.